Torony

A Torony község alapjaiban középkori rezidenciáját a Niczky család a XVIII. század elején barokk stílusban alakította át, így került az Esterházy család birtokába, végül 1902-ben Pick Vilmos vásárolta meg. Az épületet 1945-ben államosították és 2000-ig általános iskola működött benne. A középkorban még a Rajkyak tulajdonában lévő kúria falai között 1597 januárjában nevezetes incidens történt. Bizonyos Horváth Miklós ondódi nemes úr az ott vendégeskedő Zichy György alispánra támadott és őt rút és gyalázkodó szidalmakkal illette, mondván „úgy vagdalom lovam zabláját a fejedhez, hogy lotyog az agyad velejében, beste lélek Zichy György milyen alispán vagy te?” A konfliktus kiváltó okát a nemesi törvényszék, mivel az ülésen az alperes nem jelent meg, nem tárgyalta, de minthogy az alispán elégtételt követelt Horváthon, „nyelvváltságban és az ország törvényei szerinti „káromkodásban” bírói végzéssel elmarasztalta. A feldühödött ondódi nemesnek azonban biztosan lehetett valami igazsága. Erre a Zichy alispán ellen a testületi üléseken megszaporodó más jellegű panaszokból következtethetünk. Szeptember folyamán került a nemesi közgyűlés elé Keserű Istvánnak, a megyei felkelők kapitányának sérelme. Az alispán által megidézett parancsnok a bíróság előtt is megismételte a hídvégi táborban elhangzott sikkasztás gyanújára utaló szavait, amelyekkel a Rába folyó átkelőjét őrzők zsoldjának elmaradásáért Zichyt tette felelőssé. Egy év múlván maga a vármegye határozatban szólította fel alispánját „a háború szükségére beszedett pénzekkel való szigorú számvetésre” és tőle követelték elhunyt szolgabírója, Sól János által beszedett adókat is. Panaszok érkeztek ellene a hivatali kötelezettsége, a törvényben előírt ítélkezések elmulasztása ügyében. A sérelmek a főispánhoz és végül a tárnokmesterhez is eljutottak. A főméltóságok követei 1600. év áprilisában „ünnepélyes protestációt terjesztettek elő Zichy György és Nádasdy Tamás alispánok ellen felszólítva nevezetteket, hogy önként mondjanak le hivatalukról, mert uruk nem kívánja továbbra is alispánoknak elfogadni őket és nem fogadja el az általuk hozott mentségeket sem”. Az alispánok végül 1600. november 25-én „önként és nyilvánosan köszöntek le hivatalukról”.