Dozmat

Dozmat falu felett, a dombon áll a község temploma. A 2014-ben végzett műemléki felújítás a középkori épület értékes építészeti részleteit mindenki számára láthatóvá tette. Az őskorban már itt létezett sánc közepére a római telepesek egy villát emeltek. Ennek alapjait felhasználva a 13. században épült meg a falu katolikus temploma, amelynek falaiba beillesztették az itt talált római sírköveket is. A templom Szent György titulusát először IV. Jenő pápa oklevele említi. A dokumentumot a római kancellárián 1435-ben állították ki,  Óvári Lőkös Miklós kérésére aki jelen volt Zsigmond király német-római császárrá koronázásának ünnepségén. A kegyúr az „örök városban” való tartózkodása idején, más magyar főurak példáját követve,  dozmati birtokának plébániatemploma részére búcsúengedélyt kapott. A templom különleges értéke a „Dozmati Madonna”. A művészettörténeti kutatás kiderítette, hogy „Mária a gyermekkel” szobor egy 15. században élt mester faragványa. Dozmat más tekintetben is jelentős helye a szellemi kultúrkincseknek. Már több mint egy évszázada, hogy megjelent Sebestyén Gyula irodalomtörténész „Regös énekek” című kötete. A kiváló etnográfus ebben elsőként foglalkozott a dozmati regösénekkel. Kimutatta, hogy a faluban élő népszokás szövege tartalmazza legteljesebben az ősmagyar hitvilág csodaszarvas leírásait. De a múlt titokzatossága nemcsak a magyar eredetmondát lengi körül, az Országos Széchényi Könyvtárban „dozmati kódex” néven őrzött ősnyomtatvány története is a múlt ködébe vész. Aegidius Romanus “De reginime principum” című, Velencében, 1498-ban nyomtatott művéről csak annyit tudni, hogy 1972-ben Dozmaton, egy lebontásra ítélt parasztház padlásán találták.  A restaurátori jelentés szerint a kötet „hosszú ideig volt igen rossz körülmények között. Puha pergamen borítója, a nedvességtől sajnálatos módon szinte teljesen elrothadt. A lapok összetapadtak, hullámosan deformálódtak. A kék és piros színekkel rajzolt szép iniciálék és a fekete tintaírás sok helyen elmosódott.” Az előkerült kódex jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a 14. századi szerző jogtudományi művének ez az egyetlen Magyarországon fellelhető példánya. Érdemes a gazdag történelmi múltú Dozmatra ellátogatni, ahol a 2013-ban átadott „Csodaszarvas tanösvény” a vidék szellemi néprajzát és természeti értékeit is bemutatja az arra járóknak, a „Krisztina kilátó”-ból pedig csodás panoráma nyílik az Alpokaljára.