Helynevekről – egy lehetséges magyarázat

Nagy érdeklődéssel olvastam Sé község honlapján a földrajzi nevekről írt érdekes cikkeket, egy-két gondolatot ébresztettek bennem.

Az alábbikban Oszkó Zoltán olvasói levelét idézzük:

Nagy érdeklődéssel olvastam Sé község honlapján a földrajzi nevekről írt érdekes cikkeket, egy-két gondolatot ébresztettek bennem. Szerintem helyneveink a hungarikumok sorába tartoznak és védeni, ápolni kellene fennmaradásukat. Véleményem szerint Nyugat-Magyarország helyneveinek vizsgálatánál igen komolyan figyelembe kell venni a végek, mezsgyék védelmére ide letelepített idegen népektől származó helyneveket is. Így a tiszta magyar helynevek mellett a már itt élő, fennmaradt avaroktól, szlávoktól, székelyektől, a 3 kabar törzs részei közül a kazároktól, alánoktól, kálizoktól, később a besenyőktől, úzoktól stb. származtathatókat. A szláv, alán és a különböző ótörök nyelvek szavai, nevei minden bizonnyal fennmaradtak helyneveinkben, igaz gyakran nagyon megváltozott formában. Sajnos nyelvészeinknél – úgy érzem -, túlteng a szláv nevekből való eredeztetés erőltetése és ugyanakkor az ótörök eredeztetés lehetőségét sokszor figyelembe sem veszik, feltehetően a török nyelvek ismeretének hiánya miatt.

Sé község környékén is sok helynévben ótörök eredetet sejtek, kezdve például a már Szombathelybe olvadt községek nevével. Herény nevét Dr. Herényi István alaposan vizsgálta és szerinte a név alapja az Eren hely- és személynév, mely több török nyelvben előfordul. Amit Dr. Herényi nem mutatott ki, hogy az Eren név mai jelentése Látó, Látnok. Talán itt nem a vallási, szellemi látnokokra kell gondolnunk, hanem a végek őrállomásainak, őrtornyainak őrszemeire, kémlelőire. A Kámon helynév alapja a kám név, ami törökül sámán-t jelent. Zanat jelentése a mai törökben: kézműves, iparos. Igaz, egy kurd ismerősöm azt állította, hogy a Zanat (szanat) név kurd eredetű. Olad (Vla) nevénél Dr. Kiss Lajos is az ótörök ulay –  málhásló, hátasló neveket gyanítja, de szerintem inkább a török al – vörös és az at – ló, alat – vörösló, aranypej jelentése lehetett a névnek, mely a népi etimológia alapján könnyen változhatott olad-ra. A Nárai helynévben a tő a török nara szó, ami a törökben kiáltás, ordítás jelentésű, talán a végek őrszemeinek kiáltó nevére utal. A Narda helynév töve a nar név, ami a törökben tűz jelentésű. Ez is utalhat a végek őreinek tűzjeleire.  A közeli Gencsapáti helynévben a gencs (genç) tag egyértelműen török eredetű és jelentése fiatal esetleg korábban lehetett új jelentése is. A magyar Torony helynév az ősi végvidék őrtornyaira emlékeztet bennünket.

Mit jelenthetett akkor a Sé helynév? Sajnos nem ismerem pontosan Sé és környékének domborzati viszonyait, de feltehető az, hogy Torony magasabban fekszik, mint Sé és ott valóban állt egy őrtorony. A török şev (ejtsd: sév) szó hegyoldal-t, lejtő-t (németül: Abhang) jelent. Sé korábban talán mélyebben feküdt, mint Torony, de a terület az arra folyó Arany és Szünösei-patakok által az évszázadok alatt biztosan feltöltődött. Jelentése így az ótörökböl magyarázva lehet hegyoldal, hegyalja, domboldal, dombalja.  A Szünösei-patak nevénél érdekes, hogy a török sünmek (szünmek) ige jelentése tágulni, áradni. Voltak-e ennek a pataknak nagyobb áradásai? A Dozmat helynevet szlávnak, szlovénnak tartják (rigófogó pózna), lehet hogy így van, nehéz találni rá más névmagyarázatot.

Oszkó Zoltán

Bécsújhely

Séi Telegráf, 2011.04.18.