Toronyiránt.eu
TOP 7 őszi kirándulóhely Vas megyében
Nevezetes kilátója, az Írottkő, mindig is volt Vas megyének. Az utóbbi években azonban a történelmi kilátók mellett újak is épültek a megye, különböző részén. Van, amelyik kőből, van, amelyik fából, de mindegyik alkalmas arra, hogy egy kellemes őszi délutánt eltöltsünk környezetükben, nem kihagyva természetesen a legfőbb attrakciót, a kilátást a legfelső szintjükről.
A Dunántúl legmagasabb pontja
Az Írottkő, vagy Szálkő nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland 884 méteres csúcspontja is. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, mind Magyarország, mind Ausztria irányából felkereshető. A toronytól mintegy negyven méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). A kilátó 1990 óta szabadon látogatható.
Őrzi a néphagyományokat is
A Jeli arborétumot Kámban nemcsak május elején-közepén érdemes felkeresni, amikor virágoznak a rododendronok, hanem az év minden szakában. Az arborétumban 2015-ben adták át az új kilátót, amit az arborétum alapítójáról Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról neveztek el. A húsz méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó, harminchét millió forintból épült meg. Parkolni az arborétum parkolójában lehet. A kilátó az arborétum területén található, csak belépővel látogatható.
Jeli
Kilátó az Életfa-parkerdőben
A Dozmat feletti domb teteje néhány éve még bozótos, erdős terület volt. A Krisztina kilátó kivitelezését tavalyelőtt kezdték el, és nagyjából fél év alatt készült el. Nem volt egyszerű, mert utat is kellett építeni hozzá. Szombathelyről egyéb látnivalók miatt is egyre többen érkeznek a faluba, a turisták hamar felfedezték a kilátót. Ehhez a kilátóhoz tartozik az Életfa Parkerdő. Ez köti össze a megyeszékhelyet és Dozmatot, így a szombathelyi parkerdőből át lehet sétálni Dozmatra, miközben pihenőhelyeket és információs táblákat találhatunk.
A szultánnak csalódnia kellett
A kőszegi Szulejmán kilátótól nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. A helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról nézte végig a döntőnek tervezett, de elvesztett csatát, bízva annak sikerében. A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török ostrom emlékére, az úgynevezett Szultán dombon. Kedvelt kirándulóhely, amely mindenkit magával ragad. Kiváló romantikus helyszín a naplemente megtekintésére.
A Katalin-hegytől az Alpokig
Kétvölgy a megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés. A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben a vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, amely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet gyűjtötték össze itatás és öntözés céljából. Legmagasabb pontja a Katinbrejg, a Katalin-hegy, 367 méter magas. Az ide épített kilátóról bárki megcsodálhatja Kétvölgy csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal.
Háromszor épült meg
Háromszor is építettek kilátót Bögötén, az István hegyen. Az elsőt Battyány Ervin gróf, a 19. század elején építteti, amit István Lajos földbirtokos, 1938-ban átépíttet. Ez a cserkészcsapatok kirándulóhelye volt a világháborúig. Ezt követően lebontják és a helyére légi megfigyelőállomást építenek, amely zárt katonai bázisként üzemel. Az 50-es évek végén ezt is lebontják, és átadják a helyet az enyészetnek. 1992-ben a település átvette az ingatlant és környékét, és 2001-ben Németh Attila tervei alapján megépíti a harmadik, mai kilátó.
Ahol a várost alapították
A 609 méter magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült a 13. században a város első vára, a Felsővár, vagy Óvár. Később, a 14. században, az Alsóvár (Esterházy, vagy Jurisics vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, amelyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai Óház-kilátót.
