Kijo-si

A magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Ezt minden általános iskolát végzett ember tudja. A magyar nyelvtudomány egy kézlegyintéssel elintézi azokat a tudósokat, akik nyelvünket a héberrel, a sumérral, vagy éppen a japánnal rokonítják.

Hideg téli délután van, az utcán idősebb férfi Sé neve iránt érdeklődik, járókelőket szólít meg. Ezt követően beszélgettünk.

Dr. Kazár Lajos a kérdező. 1943-ban a szombathelyi Faludi Gimnáziumban érettségizett. A német megszállás idején munkaszolgálatra kötelezték, így került Németországba. Ott iratkozott be a mainzi egyetemre. 1949-ben családjával kivándorolt Ausztráliába. 1962-ben kínai-japán szakon kezdett el tanulni Camberrában az egyetemen. Összehasonlító történeti nyelvészettel foglalkozott. 1982 óta az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója – fizetés nélkül.

Dr. Kazár Lajos úgy véli, hogy az i. e. 4500 körüli időkben, a Japán-tenger beltengerré válása idején, Ázsiából olyan népcsoportok jutottak Japánba, melyeknek nyelve sok hasonlóságot mutat az urali nyelvekkel. Dr. Kazár elsősorban szókincsbeli megegyezésekre alapozta bizonyítását. Az ójapán, illetve az ómagyar nyelvből vette példáit.

Lássunk néhány szómegfelelést! Jo-si, japánul jó, a magyarban jó. Ito-si, a japánban szeretett, édes, a magyarban édes, ides(anyám). Kijo-si japánul gyönyörű, a magyarban ki/j/es.

A japán se szó patakot, áramlatot jelent. Ejtése: ‘szé’. Az s-ezés és sz-ezés a magyarban is megfigyelhető: pl. sövény – sző. Az urali nyelvek egyikében sem található meg a víznek ilyen megnevezése, de a japánban igen. Ilyen rövid alakban a szó csak Sében él. Máshol használatos alakjai: Séd, Ség. Pl. Hidegség, Mélyséd vagy Veszprém Séd nevű folyóvize. Az ójapán tu szó tavat jelent, a midzu szóról azt gyanítja Dr. Kazár, hogy a magyar víz-nek felel meg.

Dr. Kazár Lajos külföldön megjelent könyvében 600 szómegfelelést és harminc alaktani párhuzamot mutatott ki a magyar és a japán nyelv között.

A kutató magas szintű japántanítást szeretne Magyarországon művelni, de az egyetemeken nem ismerik el a munkásságát. “Nagy kavarodást okoz”, “a Kazár tudománytalan!” Pécsett viszont nyitott kapukat döngetett, itt szó volt arról, hogy japán kutató intézetet hozhat létre.

Mi az igazság? Döntsenek ebben az ügyben a tudósok! A finnek amúgy is közelebb élnek hozzánk.

Sörös István

Séi Telegráf, 1998.1. szám

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Kazár Lajos életének utolsó heteiben hazament a szülőfalujába, a Vas megyei Meggyeskovácsiba, ahol húga ápolta egészen az 1998. május 31-én bekövetkezett haláláig. Kazár Lajos haláláról a Magyar Tudományos Akadémia és más intézetek, illetve a sajtóorgánumok éppúgy nem vettek tudomásul, amiképpen az életművéről sem.

A kép forrása: ketkes.com