a

Irodalmi emlékhelyek Vas megyében

Kirándulni nemcsak a természet szépségei vagy történelmi látnivalók, várak, kastélyok nyomán lehet. Tehetünk talán kevésbé látványos, de tanulságos kirándulásokat is. Ami nem zárja ki persze, hogy jól is érezzük magunkat, nyáron akár egy fürdőzéssel, vagy jó ebéddel kiegészítve a látnivalókat. Ezúttal neves Vas megyei irodalmi emlékhelyeket ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Faludi Ferenc / Rohonc

A Vas megyei Németújváron született és Rohoncon halt meg 1779-ben. Jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító volt. Három évig a rend kőszegi házát, ugyancsak háromig a kőszegi kollégiumot igazgatta. Miután a jezsuita rendet feloszlatták visszavonult Rohoncra a Batthyányiak birtokára, a parancsolt nyugalmat leélni, hol csendes háborítatlan munkássága közepette érte utol a halál. Alig negyven költeményét ismerjük, de ezek a műgond, és a formabravúr remekei. Rohoncon a Faludi völgy, tó és tábla őrzi emlékét.

Berzsenyi Dániel / Egyházashetye

Berzsenyi Dániel Egyházashetyén született 1776. május 7-én. A magyar irodalom és költészet meghatározó alakja.  Középbirtokos nemesi családban született. Titokban írt verseit barátja, Kis János lelkész elküldte a korszak irodalmi vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek. Apjától való „menekülésként” 1799-ben elvette a tizennégy éves Dukai Takách Zsuzsannát, egy gazdag nemes család lányát, a költőtárs Dukai Takách Judit unokatestvérét. Felesége birtokán, Kemenessömjén mellett telepedtek le. Berzsenyiből önellátó, kiváló gazda lett. Szülőháza Egyházashetyén ma emlékmúzeum.

Dukai Takách Judit / Duka

Dukai Takách Judit a Vas megyei Dukán született 1795-ben, verseit Malvina néven is publikálta. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található sírhelye. A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, amelyet a „magyar Szapphó” életében édesapja építtetett.

Nagy Gáspár / Bérbaltavár

Nagy Gáspár Bérbaltaváron született 1949-ben. Minden ősét földművesnek tudta. Gyermekkorának két meghatározó élményköre a paraszti élet és a kereszténység volt. Első verseit általános iskolai tanítónőjének mutatta meg, de aztán évekig nem ír verseket. Szombathelyi kezdő költőként ismerkedett meg a Kilencekkel. Az ő segítségükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra, később Jékely Zoltánra és Pilinszky Jánosra. Szülőháza, ma emlékmúzeum.

Weöres Sándor / Csönge

Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Tanulmányait a pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemiben folytatta. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az iskolát így végezte el. A világháború befejezésekor ismét Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte. A Vas megyei településen emlékmúzeuma van, annak kertjében pedig szobra áll.

Petőfi Sándor / Ostffyasszonyfa

Petőfi Sándor 1839 nyarát töltötte Ostffyasszonyfán. Egyik rokona, Salkovics Péter fogadta be, aki tagosító földmérnökként a környékbeli földbirtokosok ügyeit intézte. Salkovics különböző munkákkal bízta meg őt, az elemi iskolába készülő ötéves fia mellé megfogadta házitanítónak, valamint mérnöki irodájában is igyekezett hasznát venni jó képességeinek. Állítólag Csáfordi Tóth Róza iránt érzett reménytelen szerelme miatt kellett végül is távoznia. Ostffyasszonyfai nyarának emlékét tábla őrzi a faluban.

Ottlik Géza / Kőszeg

Ottlik Gézát szülei a hagyományoknak megfelelően katonatisztnek szánták, ezért katonai al- és főreáliskolákba íratták be. 1923-1926 között a kőszegi katonai alreáliskola tanulója volt. Ottlik talán legfontosabb műve az Iskola a határon, amelynek helyszíne Kőszeg, és amely a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Megjelenése idején (1959) csak szerény visszhangot váltott ki, de valódi rangja mindinkább megmutatkozott, a hetvenes években példaértékű művé vált az újabb írónemzedékek új szemléletre törekvő alkotóinak szemébe.

Közreadta: Toronyiránt.eu

Hildebrand Istvánról nevezik el a Savaria Mozi nagytermét

Jelzőfény megfáradt hajósoknak – A pátfalui világítótorony