Toronyiránt.eu
Őseink nyomába lépni mindig különleges kaland. Főleg, ha olyan környezetben tehetjük ezt, ahol tapintható a múlt. A kastélyok ódon falai között járva, életre kel a történelem. A rátóti birtokon lüktet a reformkor szíve. A klasszicista épület lakója, hazánk egykori miniszterelnöke, Széll Kálmán, aki regnálása idején ebben a házban látta vendégül az ország politikai elitjét.
A kavicsos ösvényen vörös macska nyújtózik a napon, elénk szalad majd az ajtóban álló házigazda lábához dörgölődzik. A fogadóhelyiségből a szalonba lépünk, a régi bútorokon hátradőlve érezzük az épület régi pompáját, gyertyatartók, íves csillár és a hatalmas ajtó, amelyen át a széles teraszra léphet a betérő. Megtudjuk, a kastély elődje tízszobás, egyszintes épület volt, amelyet Lévai Cseh Sándor földbirtokos emeltetett. 1861-ben, amikor a család elszegényedett, elárvereztette az épületet, így került Széll József-Antal földbirtokos tulajdonába. Ő később országgyűlési képviselő lett, majd Vas vármegye főispánja volt, fia Kálmán, házasságát követően kapta meg a kastélyt 1867-ben. Felesége, Vörösmarty Mihály lánya, Ilona volt, akit a költő halálakor Deák Ferenc gyámsága alá helyezett.
A legfényesebb karriert ő futotta be a családban, hiszen kezdetben pénzügyminiszter volt a Tisza-kormányban, majd Magyarország miniszterelnöki posztját töltötte be 1899 és 1903 között. Amikor lemondott pozíciójáról, a rátóti birtokra vonult vissza, itt élt haláláig. Iskolát alapított és vasútvonalat fejlesztett, a politikai elit a kastélypark végében lévő állomáson érkezett meg a birtokra. Az épülethez később új szárnyat építettek, tervezője Hausmann Alajos volt.
A beszakadt tetőn át ömlött az eső
Az akkor, egy gyógyszergyártó cégnél dolgozó orvos a megyei napilapban lett figyelmes a hirdetésre, amely szerint az épület eladó. Egy orvos kollégájával közösen döntöttek úgy, hogy megvásárolják, hogy ne legyen ez a csodás kastély az enyészeté. Vállalásuk szerint a kúria állagmegóvása volt az elsődleges cél, aztán szerették volna felújítani és kastélyszállóként üzemeltetni az akkor igen elhanyagolt állapotban lévő épületet.
Az eső befolyt a lyukas tetőn, a ház alja földes pince volt, az elhanyagolt rossz állapotot súlyosbította, hogy évtizedeken át szénnel fűtöttek, volt, hogy kigyulladt az egykori könyvtárszoba is. Az eredeti állapotot aligha lehetett volna helyreállítani. Az átalakítási munkálatokat az is nehezítette, hogy a kúria műemlékvédelem alatt állt.
A Haza Bölcse és a megvadult bika
A híres vendégek között volt Deák Ferenc, aki Ilona gyámjaként és Széll Kálmán barátjaként itt töltötte a nyarakat. Az megvadult bikával harcoló honatya legendáját őrzi az a tölgyfa, amely abból az ágból sarjadt, amit a Haza Bölcse szúrt a földbe, miután elkergette a felbőszült állatot. Sokak szerint Széll Kálmán nem csak szerelmi házasságot kötött Ilonával, ezért néha máshol is kereste az élet örömeit. Nemzetközi hírű gazdasága és világhíres szarvasmarha tenyészete volt. A kastély parkjában több mint százhatvan féle fafajtát nevelt.
„Körmenden túl, Gráczba menet az út bal oldalán egyszerre csak kiugrik egy szép kis rezidenczia, egy valóságos városligeti tornyos villa, olyan tiszta, takaros, mintha czukorból lenne kifaragva. Ez a rátótó kastély. Az ideges 19. századból nincs ott semmi, csak a komfort és a jóllét. A flancznak, mely rikító zajával fölveri a magyar úri kastélyokat, semmi nyoma e kis paradicsomban” (Írja Mikszáth Kálmán a Vasárnapi Újság 1899. egyik márciusi számában)
Képek: cultura.hu, dka.oszk.hu
