a

Kuli, sufni, kis vityilló

Az újépítésű, lakóparkban épült házak nem feltétlenül nagyobbak egy tágasabb lakásnál, és a hozzájuk tartozó garázs is általában éppen csak akkora, hogy elfér benne a család autója. Sőt ha van második autó, az többnyire az udvaron, esetleg esőbeálló alatt parkol. Ezekhez a házakhoz kert is tartozik, amit a tulajdonosok a saját ízlésük és elképzelésük szerint szeretnének kialakítani, füvesíteni vagy virágosítani. Mindehhez természetesen kerti szerszámok is kellenek, amelyeket muszáj tárolni valahol. De nem valami szerencsés, ha a lakásban találunk helyet azoknak. Nem is beszélve arról, hogy manapság egyre nagyobb divat a kerti parti, a grillezés, az ahhoz szükséges felszerelést sem a konyhában érdemes tárolni, hanem valahol a grillezésre kialakított hely közelében.

Kínálkozik tehát a megoldás: készüljön valamilyen kisház a kertben, amely a megoldás lehet a tárolási gondokra. Ha úgy döntünk, akkor először is gondosan tervezzük meg, hol akarjuk a kerti házat elhelyezni. A rendelkezésre álló tér természetesen behatárolja a lehetőségeinket, és a ház méretét is, de azért nem árt néhány szempontot figyelembe venni. A hely kihasználása miatt célszerű valahol a kerítés mellett felállítani a házikót, ami viszont azt jelenti, hogy tekintettel kell lennünk a telekszomszédokra is, hiszen nem mindegy, hogy ők milyen látvánnyal szembesülnek, amikor az általunk megálmodott házikó hátulját esetleg évtizedekig a saját teraszukról kell nézegetniük. Vagyis célszerű a tervezés folyamatába őket is bevonni, pontosabban kikérni a véleményüket, hogy számukra mennyire elfogadható az, amit mi szeretnénk. Az sem mindegy, tömör téglafal, drótkerítés, vagy éppen tujasor mellé építjük fel a házikót, és az sem, hogy milyen magasra. Ma már nem kell feltétlenül mesterembert hívnunk, ha kerti házikót szeretnénk, bármelyik barkácsáruházban, vagy azzal foglalkozó cégnél rendelhetünk különböző méretű, és különböző anyagból készült házikókat, tárolókat. Vásárolhatunk lapraszerelve, vagy készre elkészítve, alapozással, tetőfedéssel, festéssel együtt. Anyaga lehet fém, műanyag, de azért a természetes, és a kerthez illeszkedő fa a legkedveltebb, és talán a legszebb, legbarátságosabb is.

Mielőtt döntünk, gondoljuk végig, hogy milyen közművesítésre lesz szükségünk, a villany bevezetése nagy valószínűséggel megkerülhetetlen, de vízvételi hely kialakítása is szóba kerülhet. Ebben az esetben gondolnunk kell nemcsak a bejövő vezetékekre, de a kivezető csatornára is. Jó ha a házikón van ablak, hiszen ha nemcsak szerszámok tárolására akarjuk használni, hanem esetleg barkácsolunk is benne időnként, akkor nem árt a természetes megvilágítás sem. Néha felmerül különböző okokból, hogy a ház télen fűthető legyen, ezt azonban elektromos melegítőkkel, olajraditárorral meg lehet oldani. Figyelembe kell venni az odavezető villanyvezeték terhelhetőségét, szigetelését, biztonsági előírásait, hiszen egy fából készült ház a kert végében nagyon tűzveszélyes tud lenni. Az alapterületet meghatározza a rendelkezésünkre álló hely, de azért gondoljunk végig alaposan, hogy miért is van szükségünk a házra.

Ha feleslegesen nagy, akkor bosszantóan sok helyet elfoglal a kertből, ha pedig túl kicsire méretezzük, akkor az évek múltával, vagy a család bővülésével kiderülhet, hogy elhamarkodottan döntöttünk. Aztán jöhet a bővítés, ha ez nem lehetséges, akkor a bontás, és az újbóli építkezés. No meg a vele járó bosszúság. Informálódjunk, mert bizonyos méret felett a telek arányában építési engedélyre is szükségünk lehet.

Ha már áll a házikó, ne feledkezzünk meg az állagmegóvásról. Ez nemcsak a faanyagból készült ház esetében indokolt, hanem a készen vásárolt fém, vagy műanyagból készült házak esetében is.

Képek: bauhaus.hu, weka.hu, koviko.hu

Közreadta: Toronyiránt.eu

A százéves toronyi embernél

Világörökség lett a só helye – Hallstatt megtelt