a

Világörökség lett a só helye – Hallstatt megtelt

Ha szívesen letelepednének a felső-ausztriai kisvárosban, igyekezniük kell, mert az ezerfős településen már csak egy-két házat lehet felépíteni, aligha férne el több. Hallstatt ugyanis szép lassan belakta a tó és a hegy közötti teret. Az utcák szűkös, romantikus kis lépcsősorok, és ahhoz, hogy feljussunk a templomkertbe, hegyet kell másznunk. Aggodalomra azonban semmi ok, mert a látvány kárpótol minket minden fáradtságért. A világ legöregebb sóbányáját és a festett koponyákat is csak itt nézhetjük meg.

Hallstatt a felső-ausztriai kisváros az Alpokban, a Hallstatti-tó partján terül el. Neve a kelta hagyományok szerint „a só helye” kifejezésből származik. Lakosainak száma ezer fő, ami a hely szűke miatt lényegében évek óta nem is változik. A városka érdekessége, hogy egyetlen főutcából (Seestrasse) áll.

A Hallstatti-tó legmélyebb pontja százhuszonöt méter, ennek köszönhetően a víz nyáron sem túl meleg. Területe tizenhárom és fél négyzetkilométer. Kristálytiszta, így szó szerint fürdőzésre csábítja az embert. Hallstatt a tó nyugati partján fekszik. A strandok mindegyike ingyenes.

Koponyák

A helyszűkével küzdő kisváros különös és egyben bizarr nevezetessége a templom kertjében található teraszos temető, melyben a halottak maradványait tízévente kiássák, majd koponyájukat kifehérítik. A koponyákat festett virág- és babérkoszorúkkal ékesítik, majd a fehér „homlokra” gót betűkkel vésik fel az elhunyt nevét. A templom melletti sziklafalba vájt Csontház így őrzi a megboldogult földi maradványait.

Ránőve a házra

A városka a szikla lábához, egymásra épült házak csodálatos sorából áll, a városlakók a már említett helyszűke miatt, a ház falához gyümölcsfákat ültettek és felfuttatták azokat a falon. Itt szó szerint karnyújtásnyira himbálódzik az alma. A helyieknek könnyen megy a szüret.  A turisták pedig megállás nélkül fényképezik a különleges látványosságot.

Hallstatt további nevezetessége a világ legrégebbi ismert sóbányája, melyet 2002-ben múzeummá alakítottak át. Kevesen tudják, hogy a városka római eredetű, és büszke ősi kultúrájára, ezért ókortörténeti múzeuma is van. 2013 júniusában a folyamatos esőzés hatására a Hallstatti-tó vízszintje jelentősen megemelkedett és az árvíz elöntötte a települést.  

A turisták nemcsak a festői látvány miatt érkeznek a városkába, de mert a kristálytiszta hegyi patakok, a sóbánya és számos más látnivaló mellett, hangulatos kis vendéglőkben ismerkedhetnek a helyi ízekkel. A különleges szószokkal feltálalt halételek és az elmaradhatatlan almás rétes tejszínhabbal kötelező eleme az osztrák tóparti kirándulásnak.

A helyi specialitások között számon tartott Wiener Schnitzelt minden turista megkóstolja. Ez persze nem egy közönséges rántott hús, sokkal több annál. Ropogós prézlivel feltálalt valódi ínyencség, amelyet számos magyar család is szívesen fogyaszt. Sajnos sokan kizárólag ezt is merik az osztrák gasztronómiából, amely pedig cseppet sem egyoldalú.

A Frittatensuppe készítésekor a botcsinálta szakács ösztönösen megcukrozta a palacsintatésztát, pedig ha levesbetétként fogyasztjuk, jobb, ha inkább sós, mint édes! A kellemes hegyi vendéglők bármelyikében felszolgálják a vendégeknek ezt a finom frissítő és meglehetősen laktató ételt.

Képek: utazasok.org, budavartours.hu, hetedhetorszag.hu (kiemelt kép)

Közreadta: Toronyiránt.eu

Kuli, sufni, kis vityilló

A tenger, az oroszlán, és a repülőhalak rezzenő neszei